A magyarság 1996-ban nemcsak a honfoglalás 1100. évét ünnepli, hanem ezzel egyidőben megemlékezik az ezeréves magyar iskoláról is, ugyanis az első okmány, amely magyar iskoláról tudósít, 996-ból való /a pannonhalmi apátság iskolája/. Az erre való előkészület az anyaországban időben megkezdődött, 1990-ben létrejött az 1000 Éves a Magyarországi Iskola Alapítvány, amelynek gondozásában rendszeresen megjelennek a Milleneumi Tájékoztató Füzetek. Az 1995. jan. 12-én újjáalakult Iskolatörténeti Emlékbizottság /elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, ügyvezető igazgatója Kelemen Elemér, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója/ felhívást tett közzé, hangsúlyozva: "A honfoglalással Magyarország földjét vették birtokukba őseink, az iskolák megszervezésével az európai kultúrát." "Az emlékbizottság reméli, hogy a magyar iskola milleniuma az egész ország, sőt a határainkon kívül élő magyarság közös ügyévé válik." Szabó K. Attila írásában hiányolta, hogy az idézett felhívások ellenére a romániai magyarság nem kapcsolódott be az emlékezésekbe, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1996-os eseménynaptárában egyetlen szó sem esik minderről. Az utóbbi évtizedekben magyar iskolák százai szűntek meg, ezeknek az adatait is össze kellene gyűjteni. 1946-ban például 1516 magyar általános iskola működött Romániában, 1995-ben 1149 /a kormány Nemzetiségi Tanácsa adata szerint, az RMPSZ viszont 1032-t tart nyilván/. A cikkíró nyílt levelében arra szólított fel, hogy pótolni kell ezt a mulasztást. /Szabó T. Attila tanár, Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely: Kinek az ügye Romániában a magyar iskola milleniuma, avagy nyílt levélféleség érdekvédelmi szervezeteinkhez és kulturális-művelődési egyesületeinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1996. szeptember 7.
II. János Pál pápa szept. 6-án érkezett Magyarországra, a repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte a másodszor idelátogató pápát. A pápa Pannonhalmára ment, ahol Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát fogadta. Másnap, szept. 7-én a pápa Győrben, az ipari parkban mintegy százötven ezer ember előtt tartott szabadtéri szentmisét és mondott beszédet. "Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról". "Imádkozzunk valamennyien a fogyó magyar nemzetért." A pápa beszédének több részét magyarul mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ A pápa beszédének szövegét /néhány kihagyással/ közölte a csíkszeredai napilap. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./
1996. október 27.
Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1998. augusztus 1.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát részvételével tartotta háromnapos lelkigyakorlatát Nagyváradon a római katolikus püspökség a Bazilikában. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./
1998. augusztus 27.
A Forráshely Alapítvány /Budapest/ immár hetedik alkalommal rendezte meg Csáfordjánosfán a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. Ebben a kis faluban nyaranként ötszáz gyermek tölti nyári vakációjának egy részét. Az egyik kis erdélyi résztvevő beszámolója szerint horvátországi és felvidéki magyar gyermekekkel nyaraltak együtt. A szervezők elvitték őket Pannonhalmára, Nagycenkre, a Széchenyi Múzeumba, aug. 20-án pedig Budapestre, ahol megtekintették az Országházat, a Hősök terét és a Nemzeti Múzeum kiállítását. /Csáfordjánosfa - 1998. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./
1999. május 23.
Magyarországon, Gárdonyban rendezték meg idén a Kárpát-medencében, a katolikus médiaközpontokban dolgozók találkozóját. A továbbképző tanfolyamot többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala szakemberei támogatták. A rendezvény fővédnöke dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök volt. /Médiaközpontok találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 23./
1999. július 13.
A határon túli magyar katolikus közösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négynapos találkozót Pannonhalmán a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmára /a bencés kolostorba/ érkezett kispapokat Várszegi Asztrik püspök, főapát köszöntötte. A kispapok találkozóján a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről tart előadást Ladocsy Gáspár tábori püspök. Az egyház felvidéki működési feltételeiről Gábor Bertalan szlovákiai pap beszél. A teológus-hallgatók a program során az egyház-szociológia különböző kérdéseivel ismerkednek, áttekintik a civil szervezetek és az egyház együttműködésének lehetőségeit. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a papság a határon túli magyarság életében fontos szerepet tölt be; a hagyományok, a nyelv ápolása révén segít életben tartani az anyaországtól távoli közösségek azonosságtudatát. /Népszava, jún. 13., Határon túli magyar kispapok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
1999. július 15.
Júl. 15-én befejeződött Pannonhalmán a határon túli magyar kispapok négynapos találkozója, melyet a Rákóczi Szövetség szervezett. Szlovákiában a pozsony-nagyszombati szeminárium 127 kispapja közül 16 magyar anyanyelvű. Az utóbbiak számára nincsenek magyar nyelvű előadások, de kérhetik magyar nyelvű felszentelésüket. - Kárpátalján napjainkban 70 ezer katolikus hívő él, háromnegyedük magyar, a többi német, szlovák és ukrán. 1989-ben mindössze négy magyar katolikus pap élt. Jelenleg már 31-en vannak, de közülük csak öten helybeliek, a többiek missziós atyák. Ungváron jezsuiták, Nagyszőlősön ferencesek tevékenykednek, Munkácson pedig egy domonkos rendház működik. Jelenleg 13 szeminaristája van Kárpátaljának, püspökük Majnek Antal /Munkács/. Ezek a kispapok Magyarországon, Erdélyben, Gyulafehérváron, Rómában, Szlovákiában végzik a szemináriumot. Gyulafehérváron a hittudományi főiskolának jelenleg közel 120 hallgatója van. /Botlik József: Határon túli kispapok Pannonhalmán. = Magyar Nemzet, júl. 15./
2000. október 25.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben határozta el, hogy a stratégiai kutatások keretében beindít egy 3 éves kutatási programot a közép-kelet-európai kisebbségi konfliktusok és a megoldási alternatívák kutatására, tájékoztatott Dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója tevékenységükről. A program keretében jelenleg 13 fős kutatóműhely működik, évi 10 millió forintból gazdálkodva. Eddig 22 kutatóprogramot indítottak el, nyolcat már befejeztek. Kutatásuk a közép-európai magyar kisebbségi közösségekre, a közép-európai roma kisebbségi közösségekre és a magyarországi nem magyar nemzetiségi közösségekre terjed ki. Két nagy témakör az integráció és az asszimiláció témaköre is. Ebben főleg a nyelvváltás jelenségét, valamint az identitásváltozásokat vizsgálják. A csíkszeredai KAM-mal közösen indították el azt a 17 határon túli magyar településen folyó vizsgálatot, amely a lokális identitások, az interetnikus kapcsolatok hatását vizsgálja a magyar nemzeti önazonosságra. E vizsgálat félidejéhez ért. A műhely munkájának már vannak eredményei, például A magyar nyelv a XX. század végén a Kárpát-medencében című program, amelyből megjelent három könyv, a Kárpátaljai magyar nyelv, a Magyar nyelv a Vajdaságban és a Magyar nyelv Szlovákiában. A Kisebbségi Műhely nagy témacsoportjai között van a magyarországi kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar autonómiatervek vizsgálata, ennek összegzése Működő nyugat-európai autonómiamodellek és autonómiatervek Közép-Kelet-Európában címmel jelenik meg angol nyelven, majd magyarul is. Nagy témacsoportjuk a konfliktusvizsgálat is. Ebben elsősorban a roma kisebbséget vizsgálják. Úgy látják, hogy a konfliktusvizsgálatot ki kell terjeszteni a határon túli magyar közösségek irányába is. Szarka László feladatnak látja Székelyföldnek a magyar glóbuszon súlyához, jelentőségéhez méltó elhelyezését. Meg kell mutatni a világnak, hogy az ott felhalmozódott kulturális kincs, az a tudás méltóképpen beépíthető az ottani felsőoktatásba, a tudományos intézményrendszer kiépítésébe, egyetemalapításokba. /Bajna György: Székelyföld nem lehet periféria - Pannonhalmi beszélgetés dr. Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt.. 25./
2000. november 1.
A tavaly augusztusi homoródfürdői Háló-nagytábor alkalmával dr. Várszegi Asztrik bencés pannonhalmi főapát kijelentette: úgy tartja helyénvalónak, ha a jubileumi évben a Kárpát-medence katolikus közösségeinek vezetői a Pannonhalmán találkoznak. Felajánlását tett követte, s így zajlott a fent nevezett rendezvény okt. 26-29. között, 320 résztvevővel. A Háló a katolikus közösségeket fogja össze. Értékes előadások, kiscsoportos megbeszélések, a katolikus egyház és a magyar állam, illetve a magyarság legillusztrisabb képviselőinek részvétele jellemezte a találkozót. Megnyitóbeszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár. Közös előadást tartott Christoph Schönborn bíboros és bécsi érsek, Nemeskürty István kormánybiztos, azonkívül nevelés, kommunikáció-kultúra és közösség szekciókban hangzottak el előadások. Karl-Josef Raubeer érsek és Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság első magyar miniszterelnök-helyettese is szólt a megjelentekhez. /Bálint Rozália: Jubileumi Háló-találkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2000. december 23.
A Korunk /Kolozsvár/ decemberi száma többek között a karácsony ünnepével, Pannonhalma jelentőségével, a múlt magyar filozófusaival foglalkozott. Nagy Mihály Zoltán-Vincze Gábor tanulmányának címe: Kolozsvár a román ″kiugrástól″ Észak-Erdély ″másodszori felszabadulásáig″. /A Korunk decemberi számából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2000. augusztus 2.
Negyedik alkalommal rendeztek határon túli magyar és a magyarországi kisebbségi média szereplői számára találkozót Pannonhalmán, a bencés monostorban. Az aug. 1-4-e között tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, Vajdaságból és Szlovéniából. A találkozó fő témája: Kereszténység - kultúra - párbeszéd. /Médiatalálkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./
2000. augusztus 20.
Augusztus első hetében immár negyedik alkalommal szervezték meg Pannonhalmán a katolikus sajtóban dolgozók Kárpát-medencei találkozóját. A mostani rendezvény címe: Kisebbségek a médiában határon innen és túl (Kereszténység-kultúra-párbeszéd). A több mint 120 résztvevő előadások keretében ismerkedhetett a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyar kisebbségek helyzetével, ugyanakkor a Magyarországon élő kisebbségek történetével. A megnyitón Várszegi Asztrik bencés főapát, Juhász Judit, a Magyar Rádió ügyvezető alelnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió alapító elnöke, Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ez utóbbi felszólalásában az egész Kárpát-medencét behálózó hírügynökség létrehozásának tervét is említette. Előadások hangzottak el többek között a Szent Korona történelmi szerepéről, a magyar-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a kisebbségi konfliktusok megoldásának alternatíváiról. A rendezvényen az erdélyiek között jelen volt Tamás József segédpüspök, előadóként pedig Marton József egyháztörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem teológiai karának dékánja. /Csúcs Mária: Kisebbségi ismeretek. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./
2000. szeptember 10.
Marton József professzor - aki a Márton Áron-örökség buzgó kutatója - előadást tartott az idei pannonhalmi médiatalálkozón Márton Áron püspökről. Olyan beszédeiből idézett, amelyek mostanig nem jelenhettek meg nyomtatásban, amelyek eredetije még most is az állam által kisajátított püspöki könyvtárban, a gyulafehérvári Batthyaneumban van "fogságban". Marton József előadását közli a gyulafehérvári Studia Theologica Transsylvanica 2. száma. /Sebestyén Péter: Márton Áron és a kultúra. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./
2001. március 20.
Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2001. április 12.
Tasnádon az utóbbi években egyre több nyolcadikat végzett tanuló Magyarországon folytatja tanulmányait. A következő helyekre mennek: Debrecen, Pannonhalma, Nagykálló. Utóbbi helységbe az év márciusában is féltucatnyian felvételiztek sikerrel. A helyi líceumból, a maturandusok közül is néhányan debreceni egyetemekre iratkoztak, akik májusban veszik fel a versenyt társaikkal. Ezekre a problémákra a helyi RMDSZ választmányi tagjai is felfigyeltek - téma is volt ez a legutóbbi gyűlésen. Most keresik a megoldásokat, hogy a jövőben mind kevesebben vándoroljanak el e kisvárosból. /Tordai József-Jenő, Tasnád: Irány az anyaország! ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2001. május 10.
Máj. 8-án marosvásárhelyi olvasóival találkozott az Egyesült Államokban illetve Magyarországon élő Bitó László professzor, aki szépíróként jött erdélyi körútra. Marosvásárhelyen Nagy Miklós Kund szerkesztő mutatta be a professzort, a szépírót, az Ábrahám és Izsák című híres könyvét. Bitó Lászlót /sz. Budapest, 1934/ az ötvenes években családjával kitelepítették, munkaszolgálatos volt a komlói szénbányában, 1956 őszén Ausztriába, onnan az Egyesült Államokba menekült. 1964-ben élettanból a Columbia Egyetemen doktorált, később a szemfiziológia professzora. A kutatómunkásságából származó szemcseppet, a glaukómás vakság megelőzésére hivatott Xalatant világszerte forgalmazzák. Az 1994-es budapesti Könyvhétre megjelent Istenjárás c. regénye, angolból Göncz Árpád kezdte fordítani. Rá két évre jött Az ötödik lovas című regénye, majd a Magyar Könyvklubnál megjelent és két utánnyomást ér meg az Ábrahám és Izsák c. bibliai metafora-regénye az emberi kegyetlenség természetéről és genéziséről. "E regényben - írja a szerző - azt igyekeztem kipuhatolni, mi késztette Ábrahámot Ismáel elűzésére, Izsák feláldozására, és hogyan határozta meg Izsák életét, prófétaságát apja (Isten sugallta?) kegyetlensége." Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint a könyv mondhatni: kalandos bűnügyi családregény. "Az egész regény egy intellektuális kaland. A regény csodálatos, lebilincselő, olvasmányos, mégsem könnyű." Bitó László szerint a katolikus egyház és általában a keresztény egyházak elfogadják, hogy a teremtéstörténet egy metafora, a kiűzetés metaforájának modern, újszerű értelmezése is csak idő kérdése. Bitó professzor könyvét már lefordították orosz, német, szlovák, spanyol nyelvre, készül a román átültetés is, Anamaria Pop fordításában. Az eredetileg angol nyelven megjelent könyvet Rakovszky Zsuzsa fordította magyarra. /Bitó László Marosvásárhelyen. Ábrahám és Izsák - intellektuális kaland. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10/
2001. július 11.
A határon túli magyar katolikus kispapok júl. 13-ig tartó találkozója kezdődött meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságban erdélyi, felvidéki és kárpátaljai szemináriumi növendékek részvételével. A Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány rendezvényének célja, hogy elősegítse a sokszor nehéz helyzetben tanuló határon túli teológus hallgatók közötti személyes ismeretségek kialakítását, amelyek a jövőben a határon túli magyar egyházközségek, közösségek kapcsolatépítésében kamatozhatnak. A találkozóra várják Berecz András népdalgyűjtőt, aki a hagyományos magyar egyházi énekeket mutatja be az összejövetel résztvevőinek. /Határon túli kispapok találkozója Pannonhalmán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 24.
Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2001. július 25.
Júl. 23-án a pannonhalmi Bencés Főapátságban a Kárpát-medencei magyar középiskolák tanárai és diákjai számára ötnapos kommunikációs képzés kezdődött a Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) szervezésében. A műhely programjain Erdélyből, a Vajdaságból, továbbá Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint az anyaországból, Szlovéniából és Horvátországból százhúsz tanár - főként hittantanár - és diák vesz részt. Az egyházi és állami magyar középiskolák oktatói és tanulói előadásokat hallgatnak a kommunikáció jelentőségéről. A kommunikációt középpontjába állító képzést ezúttal először szervezte meg az 1989 óta működő Háló, amely feladatának tekinti a "hídépítést" a Kárpát-medence közösségei között. /Kárpát-medencei kommunikációs műhely Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2001. augusztus 14.
A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével a héten konferenciát rendeznek Pannonhalmán, amelynek keretében, a szakmai kérdések mellett, megvitatják a Magyarország határain túl élő magyarság helyzetét is. A találkozó célja a magyar pedagógusok szakmai továbbképzése, valamint a határon túli magyarságot érintő témák megvitatása. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Juventute - a Jövőért Alapítvány, A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében címmel. Erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai történelemtanárok mellett magyarországi pedagógusok is lesznek a konferencián. Mint minden évben, idén is szó lesz a határon túli magyarság helyzetéről: ezúttal a kedvezménytörvény várható hatásáról tart előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének szervezésében bemutatják egy készülő kisebbségtörténeti tankönyv tervezetét. /Határon túli magyar történelemtanárok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 15.
A Magyar Gyermekek Világtalálkozóját tartják - immár 9. alkalommal - a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. A táborba nemcsak a környező országokból, hanem még a tengerentúlról is érkeznek fiatalok, akik szeretnék jobban megismerni Magyarországot, a magyar történelem nevezetes emlékeit. A táborhelyet Kator Lajosné adta a Forráshely Alapítványnak és az ugyanezt a nevet viselő egyesületnek a kezelésébe. Egy-egy turnusban mintegy 100 gyerek vendégeskedik Csáfordjánosfán, innét járják autóbusszal a környező nevezetes településeket. Kirándulnak Sopronba, Kőszegre, Pannonhalmára, a táborhelyi foglalkozásokon pedig történelemmel, irodalommal, zenével, népszokásokkal ismerkednek. /Magyar Gyerekek Világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 19.
Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./
2001. szeptember 4.
A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével augusztus 12-18. között konferenciát rendeznek Pannonhalmán, melynek keretében a szakmai kérdések mellett megvitatják a határon túli magyarság helyzetét is. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezte meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány. Az előadások színvonalasak voltak. Tőkéczki László történész, politológus, egyetemi docens határozottan állította, hogy a történelem pártos, mert a szellemi otthonosság, komfortérzés kifejezője és megőrzője. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartotta ... volna A státustörvény hatásai a Kárpát-medencei magyarságra címmel. Ez az előadás azonban elmaradt. Az "előadó nem tartotta szükségesnek távolmaradása okait" közölni. /Kupán Árpád: A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2001. október 27.
Okt. 26-29. között tartja Székelyudvarhelyen a Kárpát-medencei katolikus közösségek szervezete, a Háló idei nagytalálkozóját. A rendezők közel kétszáz katolikus közösség képviselőit fogadják Székelyudvarhelyen. Az ünnepélyes megnyitó után Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-kanonok, dr. Nagy György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész, az erdélyi Háló lelki vezetője, valamint világi vezetője Molnár Melinda és Szász Jenő polgármester üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Előadások lesznek, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot és dr. Marosfői Leventét hallhatják a résztvevők. /Bágyi Bencze Jakab: HÁLÓ-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./
2001. november 7.
Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2002. július 21.
Az egyházi könyvtárak digitalizálásának kérdése volt a központi témája annak a konferenciának, amelyet júl. 1-4-e között Pannonhalmán tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesületének közgyűlése keretében. Az idei konferencián Erdélyből két könyvtár, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskoláé és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karáé, Kárpátaljáról pedig a Kárpátaljai Református Egyházközösség Könyvtára képviseltette magát. /Bereczki Gyöngyvér: Egyházi könyvtárak a 21. században. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./
2002. augusztus 10.
Immár 19. alkalommal rendeznek anyanyelvi tábort Győrben. A táborba a magyarországi fiatalok mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkeztek résztvevők. A program szervezője, a győri székhelyű Hazánk Könyvkiadó. A fiatalok a tábor keretében előadásokat hallhatnak a magyar történelem elmúlt évszázadairól és az anyanyelv megtartó erejéről, megtekintik a pannonhalmi bencés kolostort, s ellátogatnak a fővárosba is. /Anyanyelvi tábor Győrben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2002. október 19.
A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1998. október 20.
A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
